sajtohir

Gratulálunk! Lánchíd-díjat kapott Kroó Norbert

kormos — Fri, 14 Sep 2012 16:08:35 +0000

Látjuk-e a Higgs-részecskét a Nagy Hadronütköztetőnél?

kormos — Mon, 09 Jul 2012 00:00:00 +0000

A CERN két óriási kísérlete a Nagy Hadronütköztetőnél, a CMS és az ATLAS, július 4-én, a melbourne-i világkonferencia alkalmából tartott előadásokban bejelentette, hogy megtalálták a régóta keresett Higgs-bozont. Ez valóságos áttörés a részecskefizikában és a Wigner FK kutatói mindkét kísérletben részt vesznek.

Amikor a proton nagyobbá válik

kormos — Fri, 27 Apr 2012 07:36:09 +0000

Az LHC TOTEM mérése 2011 legjobb cikkei között

A TOTEM 2011-ben szakfolyóiratban közölte az LHC p+p ütközéseinek teljes hatáskeresztmetszetét. Az eredmény szerint a proton effektív felülete ezekben az ütközésekben a kisebb (pl ISR) energiájú hadronütköztetőkben mért felület több mint kétszerese.

Magyar fizikusok az európai fúziós kutatás élvonalában

kormos — Tue, 03 Jan 2012 15:40:11 +0000

MTA hírei, 2011. december 17.

Mintegy 3,7 millió eurós támogatással az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet vezette konzorcium dolgozza ki az ITER fúziós reaktor egyes diagnosztikai szolgáltatásait.

A magyarországi fúziós kutatásokat az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet irányításával a Magyar Euratom Fúziós Szövetség (MEFSZ) koordinálja, amelynek négy akadémiai kutatóintézet mellett két egyetem is tagja. Tízéves fennállása alatt a szövetség számos fúziós projektben vett részt. Bebizonyította, hogy a fúziós kutatásokban hazánk tudományos és műszaki-technikai bázisa mind szaktudását, mind kompetenciáját tekintve összeurópai szinten is versenyképes.

Folytatás: mta.hu

MTA Sajtószemle, 2012. 01.02.

"A magyar konzorcium most elnyerte az ITER Tokamak Services for Diagnostics témájában kiírt partnerségi keretmegállapodást, amely a MEFSZ eddigi legnagyobb sikerének tekinthető. A megállapodás értelmében a konzorcium a következő négy évben mintegy 900 ezer euró éves támogatást kap a konzorcium."

Cikk: mta.hu

Rapsody for Hungarian science

kormos — Wed, 14 Dec 2011 21:14:04 +0000

A Nature 2011. december 12-i számában beszámol a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteit érintő átszervezésről. Példaként említi a lézerek és a részecskefizikai kutatások lehetséges szinergiáját, utalva ezzel a létrejövő Wigner Fizikai Kutatóközpontra.

A Nature cikk

Pálinkás: Több pénzt kap jövőre a magyar tudományos élet

kormos — Thu, 24 Nov 2011 11:44:30 +0000

Inforadio.hu, 2011. november 24.

Jövőre nagyobb költségvetési támogatásra számíthat a magyar tudományos élet, illetve a Magyar Tudományos Akadémia - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Pálinkás József. Az MTA elnöke szerint három kiemelt terület van: az Országos Kutatási Alapprogram, a kutatási infrastruktúrák fejlesztése és a legjobb kutatók hazahozatala, vagy Magyarországon tartása.

Folytatás: inforadio.hu

Meghallgatható: 1.rész, 2.rész

Átléphető a fénysebesség?

kormos — Fri, 23 Sep 2011 13:52:52 +0000

index.hu, 2011. szeptember 23.

A részecskefizikai kutatások európai intézete, a CERN egy olasz laboratóriummal együttműködve a fénysebességnél gyorsabban száguldó részecskéket észlelt. Einstein relativitáselmélete szerint semmi nem lehet gyorsabb a fénysebességnél, de egyelőre ez a teória nem tekinthető megcáfoltnak. Van, aki szerint a CERN eredménye csak egy „repülő szőnyeg”, de a bejelentők szerint is több megerősítés kell, mielőtt átírják a fizika egyik alaptörvényét.

A CERN és az olaszországi Gran Sasso Laboratórium 2006-ban kezdte meg az OPERA nevű közös kísérletet, amelynek fő célja egy ritka részecskeátalakulás – a müon-neutrínó oszcillációja tau-neutrínóvá – megfigyelése volt. A 200 fizikus közreműködésével zajló kísérletben a Genf mellett található CERN egyik létesítményéből lőttek neutrínónyalábot az onnan 730 kilométerre fekvő olasz laboratóriumba.

A részecskefizikusok több mint 16 ezer müon-neutrínót figyeltek meg, és a megfigyelések során meglepő felfedezésre jutottak: a részecskék a fénysebességnél, azaz 299 792 kilométer per másodpercnél gyorsabban mozogtak.

Folytatás: index.hu

Az isteni részecske nyomában a Fókusz

kormos — Mon, 01 Aug 2011 22:00:00 +0000

Az RTL Klub Fókusz c. műsorában 2011. augusztus 2.-án leadott riport megtekinthető a csatorna weboldalán.

Magyarok kutatják az antiprotont, "felhőkkel" kísérleteznek a CERN-ben

kormos — Sun, 31 Jul 2011 22:00:00 +0000

hvg.hu, 2011. augusztus 1.

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nemcsak az elmúlt napokban a Higgs-bozon, az isteni részecske utáni nyomozással foglalkozik. Többek között antianyagot ejtenek csapdába, a felhők képződését kutatják, hogy segítsék az éghajlatváltozás elleni küzdelmet. Az antiprotonokkal kapcsolatban magyar és japán részvétellel születtek például új eredmények.

A CERN iránti érdeklődés talán soha nem volt ekkora, és ez népszerű műveknek, többek közt Dan Brown Angyalok és démonok című könyve filmfeldolgozásának is köszönhető. Rolf-Dieter Heuer, a CERN főigazgatója azonban örül annak, hogy a populáris kultúra is felfedezte magának az intézményt. "A CERN nem csak a nagy hadronütköztetőből (LHC) áll" - hangoztatta. "Más fontos kutatási projektek azonban túl kevés figyelmet kapnak. Példa erre az antianyag körüli kutatás. Ha az anyag és az antianyag összetalálkozik, kioltja egymást. Épp ezért nagyon nehéz hosszabb ideig tárolni az antianyagot. Kutatóinknak ugyanakkor sikerült antihidrogént előállítaniuk, és majd' ezer másodpercre csapdába ejtettek csaknem háromszáz antiatomot" - nyilatkozta a Die Welt című német lapnak a főigazgató. Bár laikusok számára ez viszonylag rövid időnek tűnhet, a tudós szerint ez mestermunka.

Folytatás: hvg.hu

Újabb áttörés az antianyag fizikájában (MTA)

kormos — Thu, 28 Jul 2011 22:00:00 +0000

MTA, 2011. július 29.

Egy nemzetközi kutatócsoportnak, amelynek az MTA KFKI RMKI és az MTA ATOMKI munkatársai is tagjai, sikerült megerősítenie a fizikusok többségének azt a meggyőződését, miszerint a világegyetem anyag-antianyag aszimmetriája nem részecske és antirészecske tulajdonságainak eltéréséből ered. A CERN-ben elért eredményről a tudósok a rangos Nature folyóiratban számoltak be.

"Az anyag és antianyag kozmikus aszimmetriája a mai napig rejtély. Ennek megoldásához jutottunk most közelebb azzal, hogy precíziós lézerspektroszkópiai vizsgálatokkal a protonéhoz hasonló pontossággal határoztuk meg az antiproton tömegét" – foglalta össze az mta.hu számára a tudományos cikkben ismertetett genfi kísérlet lényegét Horváth Dezső, az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója.

Folytatás: mta.hu

Isteni részecske: hadd látom, úgymond, mennyit ér a tömegtartomány?

kormos — Tue, 26 Jul 2011 22:00:00 +0000

hvg.hu, 2011. július 27.

Az európai és az amerikai fizikusok egyre szűkítik azt a tömegtartományt, ahol a rejtélyes Higgs-bozon esetleg felbukkanhat. Az „isteni részecske” megtalálása alátámaszthatná az úgynevezett standard modell létjogosultságát. Egyszerűbben fogalmazva: megmagyarázná, miért van tömege a többi elemi részecskének. Lévai Péter akadémikus szerint azonban az eddigi bejelentések azt mutatják, hogy nagyon nehéz terepre keveredtek a részecskefizikusok.

Folytatás: hvg.hu

A legizgalmasabb tartományban nem sikerült kizárni az isteni részecske létezését

kormos — Sun, 24 Jul 2011 22:00:00 +0000

origo.hu, 2011. július 25.

Olyan eseményeket észleltek a világ legnagyobb részecskegyorsítójában, amelyek a fizika "Szent Grálja", a régóta keresett Higgs-bozon létezésére utalhatnak.

Hétfő, 15.05

Az európai részecskefizikai kutatóközpont, a Genf melletti CERN hétfőn délután bejelentett eredményei egyelőre nem igazolják a Higgs-részecske létezését, de lehetséges, hogy az eddigi adatokban rábukkantak első nyomaira. A hivatalos bejelentés két fő részből állt: egyrészt sikerült kizárni a higgs létezését bizonyos tömegtartományokban, másrészt viszont olyan jeleket találtak az egyik, a fizikusok által legizgalmasabbnak tartott tartományban, amelyek akár Higgs-részecskék felbukkanása miatt is létrejöhettek.

Folytatás: origo.hu

Korai még örülni a Higgs-bozonnak

kormos — Sun, 24 Jul 2011 22:00:00 +0000

index.hu, 2011. július 25.

Hétvégén több hírportál és újság megírta, hogy Higgs-részecskére utaló jeleket fedeztek fel a legnagyobb részecskegyorsító, a Large Hadron Collider két detektoránál is. Egy, a gyorsítónál dolgozó magyar fizikus szerint ez rossz értelmezése a CERN sajtóközleményének.

Folytatás: index.hu

A magyarok kimagasló teljesítményt nyújtanak a CERN főigazgatója szerint

kormos — Thu, 19 May 2011 08:45:04 +0000

origo.hu, 2011. 05. 16.

"A magyarok kimagasló teljesítményt nyújtanak a technológiai fejlesztések és az analízisek terén. Számos dologban kitűnnek, erősségeik mellett nem is ismerem azokat a tulajdonságaikat, amelyekben kevésbé jeleskednének" - mondta Prof. Rolf-Dieter Heuer, a CERN (európai részecskefizikai kutatóközpont) főigazgatója a CERN vándorkiállításának budapesti megnyitóján.

Folytatás: origo.hu

Budapestre érkezett a CERN vándorkiállítása

kormos — Sun, 15 May 2011 22:00:00 +0000

MTA, 2011. 05. 11.

─ A világ legnagyobb részecskegyorsítójában születő eredmények alapvetően módosíthatják az anyag szerkezetéről és a Világegyetem születéséről alkotott képünket ─ jelentették ki a Nagy Hadronütköztetőt (LHC) bemutató kiállítást megnyitó fizikusok, köztük az MTA elnöke és az Európai Részecskefizikai Laboratórium (CERN) főigazgatója. A látványos vándorkiállításnak elsőként az ELTE, majd a debreceni Kölcsey Konferencia Központ ad otthont.

Folytatás:mta.hu