Polarimeterek

Csoportok:
A polariméter egy lineárisan polarizált 57Co(α-Fe) felhasadt forrásból, és egy mágneses térbe helyezett CEMS detektorból áll. A forrást egy polarizátorral síkban polarizáljuk, a polarizátor egy pár NdFeB permanens mágnesből áll, amik egy pillangójáromra vannak rögzítve, forgathatók az optikai tengelyre merőleges síkban, az elektromágnes terének irányához képest 1°-os pontossággal. A forrás fóliájának a síkjában 270 mT a tér, amit két 3 mm-es vaslemez homogenizál. A CEMS detektorban zártan van rögzítve a minta, és maga a detektor van rögzítve az elektromágnes pólusai közé egy goniométeren, mely az optikai tengelyre merőleges síkban finom pozícionálást, azaz 0,1° pontosságú forgatást tesz lehetővé a külső tér irányához képest. Ebben a geometriában az elektromágnessel elérhető maximális tér 400 mT. Egy későbbi fejlesztés során egy új, kisebb átmérőjű detektor került a berendezésbe, amivel a maximális tér 800 mT-ra lett növelhető. A berendezés segítségével a rétegmágnesezettség síkbeli beállása nagy pontossággal meghatározható.

 

 

Csoportok:
A polariméter egy oldalablakkal ellátott detektorból, valamint egy olyan mágnesező szerkezetből áll, ami geometriailag úgy van kialakítva, hogy a mintára adott térrel párhuzamosan lehessen kisszögben a polarizált sugárzást bevinni az oldalablakon. A forrást egy SmCo17 permanens mágnesekből álló polarizátorban mágnesezhető át, melyben a mágnesek egy „U” alakú járomra vannak felszerelve. A forrás fóliájának a síkjában 230 mT a tér. Ezáltal alakul ki az elliptikus polarimetriához szükséges döntött forrás – döntött minta elrendezés. Elliptikus polarimetriával a rétegmágnesezettség beállása és előjele is meghatározható.

 

 

Csoportok: