Magyar
EnglishKutatási tevékenység
A Kozmikus Fizikai Főosztály kutatási területe az űrplazmafizika. A Nap koronájából főleg protonokból és elektronokból álló szuperszónikus sebességű részecskeáram, a napszél terjed ki. A napszél a csillagközi térbe egy buborékot fúj ki, amelyet helioszférának nevezünk, mérete nagyságrendileg a Nap-Föld távolság százszorosa. A napszéllel szemben a Naprendszer égitestjei akadály képeznek, az áramlás eltérül. A főosztály a helioszféra tulajdonságait, valamint a napszél és az égitestek kölcsönhatásait kutatja. Űrszondákon elhelyezett mérőeszközök adatainak kiértékelését végezzük, amelyek a napszél-plazma, energikus töltött részecskék és a mágneses tér megfigyelését végzik. A főosztály széleskörű nemzetközi együttműködésben végzett számos űrkísérletben vesz részt, felsorolásuk témák szerint csoportosítva a következő:
Helioszféra:
|
Ulysses
|
Nap körüli poláris pályán keringő szonda, amely nagy heliografikus szélességen végzett plazmafizikai méréseket a napfoltciklussal összefüggésben.
|
|
Voyager 1-2
|
Legtávolabbra eljutott szondák, átlépték a szuperszónikus napszél határát képező lökéshullámot.
|
Nap –Föld kapcsolatok:
|
SOHO
|
A Nap-Föld rendszer L1-es Lagrange pontjából monitorozza a Napból kiáramló részecskéket és felvételeket készít a Napról
|
|
Stereo
|
Két Nap körül keringő, egymástól lassan távolodó szonda végez eltérő heliografikus hosszúságon megfigyeléseket a Napról, ezzel lehetővé téve a Nap közelében kialakuló strukturák térbeli rekonstruálását.
|
|
Cluster
|
Négy azonos műszerezettségű szonda Föld körüli pályán végez plazmafizikai megfigyeléseket, amelyekkel a térbeli és időbeli változások különválaszthatóak.
|
Napszél – mágneses égitestek kölcsönhatása:
|
Cassini
|
Jupiter mellett elhaladva, majd Szaturnusz körüli pályára állással végzett, illetve végez megfigyeléseket a két óriásbolygó plazmakörnyezetében.
|
|
Bepi Colombo
|
Merkur körüli keringésre tervezett űrszonda.
|
Napszél – nem mágneses égitestek kölcsönhatása
|
VeX
|
Vénusz körül keringő szonda
|
|
Cassini
|
A szonda Szaturnusz körüli keringése során számos alkalommal találkozik a bolygó legnagyobb holdjával, a Titánnal.
|
Üstökösök
|
Rosetta
|
A szonda 2014-ban találkozik a Csurjumov-Geraszimenko üstökössel, amelyen a Philae leszálló egység leszállást kísérel meg.
|
A Kozmikus Fizikai Főosztály működteti a Cluster Magyar Adatközpontot, amely egyike az ESA (Európai Űrügynökség) Cluster szondák adatait tároló és online hozzáférést biztosító nyolc regionális adatbankjának. Az adatközpont a következő címen érhető el:
A főosztály tagja az Európai Bizottság által támogatott FP7 projektnek, melynek címe SOTERIA. Az angol SOlar TERrestrial Investigations and Archives elnevezésből alkotott mozaikszó az űridőjárás témakörébe tartozó kutatásokra utal. Ez a gyakorlati szempontból is fontos téma a napkitörések földi hatásaival és a hatások előrejelzésével foglalkozik. Bővebb információ:
Csoportok: