Kozmikus Fizikai Főosztály

 

Pályámat elméleti részecskefizikusként kezdtem, csoportelméleti módszerek alkalmazásával foglalkoztam. Érdeklődésem az 1980-as évek elején fordult az űrfizika felé. Az üstökösök vizsgálatával foglalkoztam, optikai eszközökkel vizsgáltuk a felszínt és a felszíni folyamatokat; töltött részecske analizátorok méréseire alapozva a napszél és az üstökösök kölcsönhatását vizsgáltuk.

 

Társ-vezetője voltam a Halley-üstökös megismerésére nemzetközi részvétellel indított szovjet VEGA űrmisszió (1986) irányító testületének, társ-vezető-kutatója voltam a televíziós kísérletnek, társkutató voltam e misszió két töltött-részecske mérésében. E kutatás során az emberiség történetében először készítettek képet egy üstökös magjáról, meghatároztuk a mag méretét, forgását, modelleztük felszíni aktivitását. Az üstökös lökéshulláma előtti térrészben új részecske gyorsítási mechanizmust fedeztünk fel. Az 1980-87 közötti időszakban született tudományos közleményeim közül 4 bekerült a "Naprendszer kutatása" témakörben világszerte legmagasabb idézettséggel rendelkező 7 publikáció közé.

 

A NASA amerikai űrügynökség Pioneer-Venus Orbiter missziójában vendégkutató voltam. Társkutatóként részt vettem a Mars kutatására 1988-ban indított Fobosz-2 misszió plazmafizikai kísérleteiben. Jelentős eredményeink voltak a nem-mágneses bolygók nappali oldalán lejátszódó fizikai folyamatok modellezésében. Kimutattuk, hogy a lökéshullám utáni napszél és az ionoszféra kölcsönhatása az ionoszférikus ionok gyorsításához és hullámgerjesztéshez vezet. A Vénusz bolygóra kidolgozott modellt sikeresen alkalmaztuk a Mars és később a Titán esetére is. A Vénusz kutatását jelenleg a Venus Express misszió ASPERA-4 kísérletében társkutatóként folytatom, elsősorban a Vénusz csóvájában megfigyelhető folyamatok vizsgálatával.

 

Jelenleg társkutatója vagyok NASA által a Szaturnusz bolygó tanulmányozására indított Cassini misszió plazmafizikai kísérleteiben, a vizsgálatok középpontjában most a Titán körüli igen változó plazmatérség tulajdonságainak feltárására, a Titán és többi nem mágneses bolygó indukált magnetoszférája közötti hasonló és eltérő fizikai folyamatok feltérképezése, okainak megértése áll.

 

Társkutató vagyok az ESA (Rosetta) missziójának plazmafizikai kísérletében. E misszió 2014-ben ér a 67P/Churyumov-Gerasimenko üstököshöz, majd hosszú ideig együtt repülve fogja tanulmányozni az üstököst és környezetét. Szintén társkutató vagyok a BepiColombo nevű ESA misszió SERENA plazma-kísérletében, amely a Merkúr bolygót fogja tanulmányozni. A misszió startja 2013-ban lesz, a bolygó tanulmányozása 2019-ben kezdődik.