A Wigner FK RMI-ben készült műszer a Nemzetközi Űrállomáson

 

Február 11-én Bajkonurból magyar idő szerint 15:41-kor a Progressz M-18M orosz teherűrhajó indult a Nemzetközi Űrállomáshoz, amely nemcsak utánpótlást visz az űrhajósoknak, hanem kísérleti berendezéseket is, köztük a nemzetközi összefogással megépített Obsztanovka (magyarul: környezet) műszer együttest. A Progressz M-18M nem sokkal a start után megkezdte a pályakorrekciókat és mintegy 6 óra elteltével az űrállomáshoz kapcsolódott. Az Obsztanovka magnetoszféra és az ionoszféra kutatására készült műszer együttes több évig tartó, több ország kutatói és mérnökei fejlesztésének az eredménye. A műszer együttes orosz, ukrán, svéd, lengyel, bolgár, angol, magyar kutatócsoportok együttműködésében készült, amelynek keretében 11 érzékelő műszer szolgáltat adatokat a fenti jelenségek tanulmányozására. A műszerek az ISS ellentétes oldalának külső felületén, két egységben kerülnek elhelyezésre.

 

Magyarországról az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (korábbi nevén KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet), az Eötvös Loránd Tudományegyetem Űrkutató Csoportja, az SGF kft. és a BL Electronics vett részt a fejlesztésben. A Wigner FK feladata volt az elosztott intelligenciájú számítógépes rendszer fejlesztése az Obsztanovka kísérlet számára. A három számítógépből álló rendszer vezérli a 11 érzékelő műszert és fogadja a detektorok adatait, valamint átmenetileg tárolja az adatokat a Földre való juttatásáig. Egy-egy számítógép az űrállomás külső falán kezeli az érzékelő egységeket, míg a harmadik az űrállomás belsejében tárolja az adatokat. A beltéri számítógép feladata még a földi vezérlő parancsok értelmezése és végrehajtása, amelyek egy Ethernet típusú hálózaton keresztül jutnak a rendszerbe. Az adattárolás cserélhető mágnes lemezes egységen történik, amelyet félévente teherűrhajóval hozzák vissza a Földre. Erre azért van szükség, mert az űrállomás vezérlése és annak állapotának ellenőrzése a rövid rádiókapcsolati időtartományban prioritást élvez a tudományos mérési adatokkal szemben és nem garantált a begyűjtött tudományos adatok hiánytalan továbbítása. A viszonylag ritkán sorra kerülő fizikai szállítás nagy holtidejének kiküszöbölésére, szintén korlátozott kapacitású amatőr rádió csatorna kapcsolat is kiépült, hogy csak a földi felismeréssel felismerhető jelenségekre való gyors reagálással parancsokat lehessen kiadni a részletesebb megfigyelést igénylő üzemmódok vezérlésére. A felső légkör vizsgálatának egyik fontos eleme a villámok keltette whistler-szerű jelenségek megfigyelése és kiértékelése. A whistlerek (magyarul: fütty) szélessávú elektromágneses impulzusok, amelyek belépnek az ionoszférába és onnan a magnetoszférában folytatják útjukat, a plazmában továbbterjednek és nagy távolságokra a villámok keletkezésétől is vehetőek megfelelő rádiófrekvenciás vevővel. Megfigyelésük az ionoszféraban zajló energia átviteli és hullámterjedési folyamatok kutatását segíti elő. Az ELTE és a BL Electronic kft. fejlesztése az Obstanovka SAS3 érzékelő műszere. A SAS3 feladata a Föld körüli térségben fellépő whistle-rek hatását vizsgálja az ionszférában mérhető mágneses és elektromos térerő változásainak megfigyelésével. Az SGF kft. fejlesztette az Obstanovka plazma hullámmérő rendszer földi ellenőrző berendezését, amely lehetővé tette az űrállomás nélkül a műszerek a működési paramétereinek vizsgálatát. Ez a földi egység biztosítja a detektorok tudományos mérési adatainak grafikus kiértékelését nem csak a tesztelések során, de az űrbeli működés során kapott telemetria adatok feldolgozásával is.

Az űrhajósoknak kell az Obsztanovka műszer együttest felszerelni az űrállomás belsejében illetve űrséta során az űrállomás orosz szegmensének külső falára, a tervek szerint erre áprilisban kerül sor. A magyar egységek fejlesztése a Magyar Űrkutatási Iroda támogatásával valósult meg.