hvg.hu, 2011. július 27.
Az európai és az amerikai fizikusok egyre szűkítik azt a tömegtartományt, ahol a rejtélyes Higgs-bozon esetleg felbukkanhat. Az „isteni részecske” megtalálása alátámaszthatná az úgynevezett standard modell létjogosultságát. Egyszerűbben fogalmazva: megmagyarázná, miért van tömege a többi elemi részecskének. Lévai Péter akadémikus szerint azonban az eddigi bejelentések azt mutatják, hogy nagyon nehéz terepre keveredtek a részecskefizikusok.
origo.hu, 2011. július 25.
Olyan eseményeket észleltek a világ legnagyobb részecskegyorsítójában, amelyek a fizika "Szent Grálja", a régóta keresett Higgs-bozon létezésére utalhatnak.
Hétfő, 15.05
Az európai részecskefizikai kutatóközpont, a Genf melletti CERN hétfőn délután bejelentett eredményei egyelőre nem igazolják a Higgs-részecske létezését, de lehetséges, hogy az eddigi adatokban rábukkantak első nyomaira. A hivatalos bejelentés két fő részből állt: egyrészt sikerült kizárni a higgs létezését bizonyos tömegtartományokban, másrészt viszont olyan jeleket találtak az egyik, a fizikusok által legizgalmasabbnak tartott tartományban, amelyek akár Higgs-részecskék felbukkanása miatt is létrejöhettek.
index.hu, 2011. július 25.
Hétvégén több hírportál és újság megírta, hogy Higgs-részecskére utaló jeleket fedeztek fel a legnagyobb részecskegyorsító, a Large Hadron Collider két detektoránál is. Egy, a gyorsítónál dolgozó magyar fizikus szerint ez rossz értelmezése a CERN sajtóközleményének.
origo.hu, 2011. 05. 16.
"A magyarok kimagasló teljesítményt nyújtanak a technológiai fejlesztések és az analízisek terén. Számos dologban kitűnnek, erősségeik mellett nem is ismerem azokat a tulajdonságaikat, amelyekben kevésbé jeleskednének" - mondta Prof. Rolf-Dieter Heuer, a CERN (európai részecskefizikai kutatóközpont) főigazgatója a CERN vándorkiállításának budapesti megnyitóján.
MTA, 2011. 05. 11.
─ A világ legnagyobb részecskegyorsítójában születő eredmények alapvetően módosíthatják az anyag szerkezetéről és a Világegyetem születéséről alkotott képünket ─ jelentették ki a Nagy Hadronütköztetőt (LHC) bemutató kiállítást megnyitó fizikusok, köztük az MTA elnöke és az Európai Részecskefizikai Laboratórium (CERN) főigazgatója. A látványos vándorkiállításnak elsőként az ELTE, majd a debreceni Kölcsey Konferencia Központ ad otthont.
„Az Einstein Teleszkóp (ET) célja az, hogy Európa vezető szerepet érjen el a gravitációs hullámok észlelésére alapozott új tudományág, a gravitációshullám-csillagászat kialakításában. Ehhez új technológiák kifejlesztése szükséges, különösen a vákuumtechnika, a lézerfizika, valamint a számítástechnika és az informatika területén.”
„Az ET tizenegy lehetséges helyszínének vizsgálata után a második fordulóba a következő négy pályázat jutott: Németország (Fekete-erdő), Magyarország (Mátra), Olaszország (Szardínia) és Spanyolország (Pireneusok). A továbbjutottak nevét az MTA-n megrendezett 3. ET Nemzetközi Műhelyen, 2010. November 23-24-én hirdették ki.”
További részleteket Rácz István cikkéből ismerhetnek meg a Fizikai Szemle 2011. januári számában.
Forrás: Nature, 2011. Január 11.
2011. január 10-én az Egyesült Államok Energiaügyi Hivatala (USA DOE) arról értesítette Melvyn Shochet fizikust, a Nagyenergiás Részecskefizikai Tanácsadó Testület (HEPAP: High Energy Particle Advisory Panel) elnökét, hogy nem sikerült forrást találni azon 35 millió USD fedezetére, amely lehetővé tenné a FERMILAB-ban található TEVATRON gyorsító 2011 utáni üzemelését, s a világ második legnagyobb gyorsítója várhatóan 2011 második felében leállításra kerül. A hírt kommentáló kutatók kiemelték, hogy a higgs részecske megtalálása így egyértelműen a 2010-ben fantasztikus évet maga mögött hagyó LHC-re vár. A FERMILAB-ban tovább folytatják a neutrinó-kísérleteket, valamint a sötét anyagot alkotó hipotetikus részecskék keresését.
MTA, 2010. december 16.
Világelsők a magyar kutatók az egy cikkre jutó hadronfizikai hivatkozások listáján - ez a fő megállapítása annak a hadron ütköztetőkkel kapcsolatos scientometriai elemzésnek, amelyet a Thomson Reuters hírügynökség közölt. Az összeállítás szerint az egy cikkre jutó hivatkozások listáján Magyarország Izraelt, Horvátországot, Dániát, Romániát, valamint Tajvant megelőzve végzett az élen.
hvg.hu, 2010. november 30.
A gravitációt, pontosabban a gravitációs hullámokat kutató magyar fizikusok álmai szerint a Mátra alatt valósulhat meg a világ egyik legizgalmasabb tudományos projektje, az Einstein-teleszkóp (ET). Mintegy 400 méteres mélységben három – egyenként 10 kilométeres hosszúságú – alagút épülne, ezek alkotnák a szerkezet alapstruktúráját.