Institute for Particle and Nuclear Physics, Wigner RCP, HAS

Az LHC TOTEM mérése 2011 legjobb cikkei között

A TOTEM  2011-ben szakfolyóiratban közölte az LHC p+p ütközéseinek teljes hatáskeresztmetszetét. Az eredmény szerint a proton effektív felülete ezekben az ütközésekben a kisebb (pl ISR) energiájú hadronütköztetőkben mért felület több mint kétszerese.

A Nature 2011. december 12-i számában beszámol a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteit érintő átszervezésről. Példaként említi a lézerek és a részecskefizikai kutatások lehetséges szinergiáját, utalva ezzel a létrejövő Wigner Fizikai Kutatóközpontra.

A Nature cikk

index.hu, 2011. szeptember 23.

A részecskefizikai kutatások európai intézete, a CERN egy olasz laboratóriummal együttműködve a fénysebességnél gyorsabban száguldó részecskéket észlelt. Einstein relativitáselmélete szerint semmi nem lehet gyorsabb a fénysebességnél, de egyelőre ez a teória nem tekinthető megcáfoltnak. Van, aki szerint a CERN eredménye csak egy „repülő szőnyeg”, de a bejelentők szerint is több megerősítés kell, mielőtt átírják a fizika egyik alaptörvényét.

A CERN és az olaszországi Gran Sasso Laboratórium 2006-ban kezdte meg az OPERA nevű közös kísérletet, amelynek fő célja egy ritka részecskeátalakulás – a müon-neutrínó oszcillációja tau-neutrínóvá – megfigyelése volt. A 200 fizikus közreműködésével zajló kísérletben a Genf mellett található CERN egyik létesítményéből lőttek neutrínónyalábot az onnan 730 kilométerre fekvő olasz laboratóriumba.

A részecskefizikusok több mint 16 ezer müon-neutrínót figyeltek meg, és a megfigyelések során meglepő felfedezésre jutottak: a részecskék a fénysebességnél, azaz 299 792 kilométer per másodpercnél gyorsabban mozogtak.

Folytatás: index.hu

hvg.hu, 2011. augusztus 1.

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nemcsak az elmúlt napokban a Higgs-bozon, az isteni részecske utáni nyomozással foglalkozik. Többek között antianyagot ejtenek csapdába, a felhők képződését kutatják, hogy segítsék az éghajlatváltozás elleni küzdelmet. Az antiprotonokkal kapcsolatban magyar és japán részvétellel születtek például új eredmények.

A CERN iránti érdeklődés talán soha nem volt ekkora, és ez népszerű műveknek, többek közt Dan Brown Angyalok és démonok című könyve filmfeldolgozásának is köszönhető. Rolf-Dieter Heuer, a CERN főigazgatója azonban örül annak, hogy a populáris kultúra is felfedezte magának az intézményt. "A CERN nem csak a nagy hadronütköztetőből (LHC) áll" - hangoztatta. "Más fontos kutatási projektek azonban túl kevés figyelmet kapnak. Példa erre az antianyag körüli kutatás. Ha az anyag és az antianyag összetalálkozik, kioltja egymást. Épp ezért nagyon nehéz hosszabb ideig tárolni az antianyagot. Kutatóinknak ugyanakkor sikerült antihidrogént előállítaniuk, és majd' ezer másodpercre csapdába ejtettek csaknem háromszáz antiatomot" - nyilatkozta a Die Welt című német lapnak a főigazgató. Bár laikusok számára ez viszonylag rövid időnek tűnhet, a tudós szerint ez mestermunka.

Folytatás: hvg.hu