Home

Sajtóhírek

Látjuk-e a Higgs-részecskét a Nagy Hadronütköztetőnél?

 

A CERN két óriási kísérlete a Nagy Hadronütköztetőnél, a CMS és az ATLAS, július 4-én, a melbourne-i világkonferencia alkalmából tartott előadásokban bejelentette, hogy megtalálták a régóta keresett Higgs-bozont. Ez valóságos áttörés a részecskefizikában és a Wigner FK kutatói mindkét kísérletben részt vesznek.

 

Amikor a proton nagyobbá válik

Az LHC TOTEM mérése 2011 legjobb cikkei között

 

A TOTEM  2011-ben szakfolyóiratban közölte az LHC p+p ütközéseinek teljes hatáskeresztmetszetét. Az eredmény szerint a proton effektív felülete ezekben az ütközésekben a kisebb (pl ISR) energiájú hadronütköztetőkben mért felület több mint kétszerese.

Magyar fizikusok az európai fúziós kutatás élvonalában

MTA hírei, 2011. december 17.

Mintegy 3,7 millió eurós támogatással az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet vezette konzorcium dolgozza ki az ITER fúziós reaktor egyes diagnosztikai szolgáltatásait.

A magyarországi fúziós kutatásokat az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet irányításával a Magyar Euratom Fúziós Szövetség (MEFSZ) koordinálja, amelynek négy akadémiai kutatóintézet mellett két egyetem is tagja. Tízéves fennállása alatt a szövetség számos fúziós projektben vett részt. Bebizonyította, hogy a fúziós kutatásokban hazánk tudományos és műszaki-technikai bázisa mind szaktudását, mind kompetenciáját tekintve összeurópai szinten is versenyképes.

Folytatás: mta.hu

MTA Sajtószemle, 2012. 01.02.

"A magyar konzorcium most elnyerte az ITER Tokamak Services for Diagnostics témájában kiírt partnerségi keretmegállapodást, amely a MEFSZ eddigi legnagyobb sikerének tekinthető. A megállapodás értelmében a konzorcium a következő négy évben mintegy 900 ezer euró éves támogatást kap a konzorcium."

Cikk: mta.hu

Rapsody for Hungarian science

A Nature 2011. december 12-i számában beszámol a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteit érintő átszervezésről. Példaként említi a lézerek és a részecskefizikai kutatások lehetséges szinergiáját, utalva ezzel a létrejövő Wigner Fizikai Kutatóközpontra.

A Nature cikk

"Rövidesen levadásszák a Higgs-bozont"

origo.hu, 2011. december 13.

Az utolsó nagy lépések következnek napjaink egyik legfontosabb tudományos problémájának megoldásához: rövidesen eldől, létezik-e a részecskefizika "Szent Grálja", a régóta keresett Higgs-bozon, amely nélkülözhetetlen az anyagi világot leíró elmélethez. A kedden bejelentett eredmények szerint már csak egy szűk helyen lehet, és 2012-ben kiderül, valóban ott van-e.

A protonokra és elektronokra még mindenki emlékszik az iskolából (de legalább az elektronokra biztosan). Ezeken kívül még számos részecske alkotja az anyagot, amelyből az egész látható Világegyetem felépül. Ezeknek a részecskéknek és a köztük ható erőknek a leírására dolgozták ki a fizikusok a Standard Modell nevű átfogó elméletet, amely eddig igen sikeresnek bizonyult. A Standard Modell által megjósolt egyetlen részecske, amelyet kísérletileg még nem sikerült kimutatni, a Higgs-bozon (Higgs-részecske, Higgs). Ez azért probléma, mert a Higgs-részecskének kulcsszerepe van a Standard Modellben.

Folytatás: origo.hu

Szorul a hurok a Higgs-bozon körül

index.hu, 2011. december 13.

Tovább szűkítették a Higgs-bozon lehetséges tömegtartományát az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN kutatói. A részecske már majdnem megvan, jövőre akár teljessé válhat a kvantumfizika standard modellje – ami viszont nem fog minden fizikai jelenséget megmagyarázni. A Higgs-bozon gyakorlati hasznát mi már nem élvezhetjük, vagy éppen e cikk olvasásakor is élvezzük – ez már nézőpont kérdése.

A CERN kedd délután egy szemináriumon jelentette be, később pedig sajtóközleményben is hírül adta, hogy tovább szűkítette a Higgs-bozon lehetséges tömegét. Az intézet fizikusai a legnagyobb részecskegyorsító, a Large Hadron Collider (LHC, Nagy Hadronütköztető) adatait elemezve jutottak erre eredményre, az LHC két kísérlete, az ATLAS és a CMS is hasonló tartományt adott meg a bozon tömegére.

Folytatás: index.hu

Szorul a hurok az isteni részecske körül

nol.hu, 2011. december 13.

Az előzetesen kiszivárgott hírek igaznak bizonyultak: a Genfben dolgozó fizikusoknak valóban sikerült jelentősen közelíteni a Higgs-részecske tömegének vélhető felső határához.

Ahogy az várható volt, sikerült jelentősen csökkenteni a Higgs-részecske tömegének felső határát. A mai bejelentés szerint a tudósok egyik csapata (ATLAS-kísérlet) 116-130 GeV tartományba teszi a részecske tömegét, míg egy másik csapat (CMS) 115-127 GeV-ra. A lényeg, hogy egyik sem pillantotta meg a Higgs-bozont, de bíznak benne, hogy erre 2012-ben sor kerülhet.

Folytatás: nol.hu

Pálinkás: Több pénzt kap jövőre a magyar tudományos élet

Inforadio.hu, 2011. november 24.

Jövőre nagyobb költségvetési támogatásra számíthat a magyar tudományos élet, illetve a Magyar Tudományos Akadémia - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Pálinkás József. Az MTA elnöke szerint három kiemelt terület van: az Országos Kutatási Alapprogram, a kutatási infrastruktúrák fejlesztése és a legjobb kutatók hazahozatala, vagy Magyarországon tartása.

Folytatás: inforadio.hu

Meghallgatható: 1.rész, 2.rész

 

Átléphető a fénysebesség?

index.hu, 2011. szeptember 23.

A részecskefizikai kutatások európai intézete, a CERN egy olasz laboratóriummal együttműködve a fénysebességnél gyorsabban száguldó részecskéket észlelt. Einstein relativitáselmélete szerint semmi nem lehet gyorsabb a fénysebességnél, de egyelőre ez a teória nem tekinthető megcáfoltnak. Van, aki szerint a CERN eredménye csak egy „repülő szőnyeg”, de a bejelentők szerint is több megerősítés kell, mielőtt átírják a fizika egyik alaptörvényét.

A CERN és az olaszországi Gran Sasso Laboratórium 2006-ban kezdte meg az OPERA nevű közös kísérletet, amelynek fő célja egy ritka részecskeátalakulás – a müon-neutrínó oszcillációja tau-neutrínóvá – megfigyelése volt. A 200 fizikus közreműködésével zajló kísérletben a Genf mellett található CERN egyik létesítményéből lőttek neutrínónyalábot az onnan 730 kilométerre fekvő olasz laboratóriumba.

A részecskefizikusok több mint 16 ezer müon-neutrínót figyeltek meg, és a megfigyelések során meglepő felfedezésre jutottak: a részecskék a fénysebességnél, azaz 299 792 kilométer per másodpercnél gyorsabban mozogtak.

Folytatás: index.hu