Home

Sajtóhírek

Az isteni részecske nyomában a Fókusz

Az RTL Klub Fókusz c. műsorában 2011. augusztus 2.-án leadott riport megtekinthető a csatorna weboldalán.

Magyarok kutatják az antiprotont, "felhőkkel" kísérleteznek a CERN-ben

hvg.hu, 2011. augusztus 1.

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nemcsak az elmúlt napokban a Higgs-bozon, az isteni részecske utáni nyomozással foglalkozik. Többek között antianyagot ejtenek csapdába, a felhők képződését kutatják, hogy segítsék az éghajlatváltozás elleni küzdelmet. Az antiprotonokkal kapcsolatban magyar és japán részvétellel születtek például új eredmények.

A CERN iránti érdeklődés talán soha nem volt ekkora, és ez népszerű műveknek, többek közt Dan Brown Angyalok és démonok című könyve filmfeldolgozásának is köszönhető. Rolf-Dieter Heuer, a CERN főigazgatója azonban örül annak, hogy a populáris kultúra is felfedezte magának az intézményt. "A CERN nem csak a nagy hadronütköztetőből (LHC) áll" - hangoztatta. "Más fontos kutatási projektek azonban túl kevés figyelmet kapnak. Példa erre az antianyag körüli kutatás. Ha az anyag és az antianyag összetalálkozik, kioltja egymást. Épp ezért nagyon nehéz hosszabb ideig tárolni az antianyagot. Kutatóinknak ugyanakkor sikerült antihidrogént előállítaniuk, és majd' ezer másodpercre csapdába ejtettek csaknem háromszáz antiatomot" - nyilatkozta a Die Welt című német lapnak a főigazgató. Bár laikusok számára ez viszonylag rövid időnek tűnhet, a tudós szerint ez mestermunka.

Folytatás: hvg.hu

Újabb áttörés az antianyag fizikájában (MTA)

MTA, 2011. július 29.

Egy nemzetközi kutatócsoportnak, amelynek az MTA KFKI RMKI és az MTA ATOMKI munkatársai is tagjai, sikerült megerősítenie a fizikusok többségének azt a meggyőződését, miszerint a világegyetem anyag-antianyag aszimmetriája nem részecske és antirészecske tulajdonságainak eltéréséből ered. A CERN-ben elért eredményről a tudósok a rangos Nature folyóiratban számoltak be.

"Az anyag és antianyag kozmikus aszimmetriája a mai napig rejtély. Ennek megoldásához jutottunk most közelebb azzal, hogy precíziós lézerspektroszkópiai vizsgálatokkal a protonéhoz hasonló pontossággal határoztuk meg az antiproton tömegét" – foglalta össze az mta.hu számára a tudományos cikkben ismertetett genfi kísérlet lényegét Horváth Dezső, az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója.

 

Folytatás: mta.hu

Isteni részecske: hadd látom, úgymond, mennyit ér a tömegtartomány?

hvg.hu, 2011. július 27.

Az európai és az amerikai fizikusok egyre szűkítik azt a tömegtartományt, ahol a rejtélyes Higgs-bozon esetleg felbukkanhat. Az „isteni részecske” megtalálása alátámaszthatná az úgynevezett standard modell létjogosultságát. Egyszerűbben fogalmazva: megmagyarázná, miért van tömege a többi elemi részecskének. Lévai Péter akadémikus szerint azonban az eddigi bejelentések azt mutatják, hogy nagyon nehéz terepre keveredtek a részecskefizikusok.

Folytatás: hvg.hu

A legizgalmasabb tartományban nem sikerült kizárni az isteni részecske létezését

origo.hu, 2011. július 25.

Olyan eseményeket észleltek a világ legnagyobb részecskegyorsítójában, amelyek a fizika "Szent Grálja", a régóta keresett Higgs-bozon létezésére utalhatnak.

Hétfő, 15.05

Az európai részecskefizikai kutatóközpont, a Genf melletti CERN hétfőn délután bejelentett eredményei egyelőre nem igazolják a Higgs-részecske létezését, de lehetséges, hogy az eddigi adatokban rábukkantak első nyomaira. A hivatalos bejelentés két fő részből állt: egyrészt sikerült kizárni a higgs létezését bizonyos tömegtartományokban, másrészt viszont olyan jeleket találtak az egyik, a fizikusok által legizgalmasabbnak tartott tartományban, amelyek akár Higgs-részecskék felbukkanása miatt is létrejöhettek.

Folytatás: origo.hu

Korai még örülni a Higgs-bozonnak

index.hu, 2011. július 25.

Hétvégén több hírportál és újság megírta, hogy Higgs-részecskére utaló jeleket fedeztek fel a legnagyobb részecskegyorsító, a Large Hadron Collider két detektoránál is. Egy, a gyorsítónál dolgozó magyar fizikus szerint ez rossz értelmezése a CERN sajtóközleményének.

Folytatás: index.hu

A magyarok kimagasló teljesítményt nyújtanak a CERN főigazgatója szerint

origo.hu, 2011. 05. 16.

"A magyarok kimagasló teljesítményt nyújtanak a technológiai fejlesztések és az analízisek terén. Számos dologban kitűnnek, erősségeik mellett nem is ismerem azokat a tulajdonságaikat, amelyekben kevésbé jeleskednének" - mondta Prof. Rolf-Dieter Heuer, a CERN (európai részecskefizikai kutatóközpont) főigazgatója a CERN vándorkiállításának budapesti megnyitóján.

Folytatás: origo.hu

Budapestre érkezett a CERN vándorkiállítása

MTA, 2011. 05. 11.

─ A világ legnagyobb részecskegyorsítójában születő eredmények alapvetően módosíthatják az anyag szerkezetéről és a Világegyetem születéséről alkotott képünket ─ jelentették ki a Nagy Hadronütköztetőt (LHC) bemutató kiállítást megnyitó fizikusok, köztük az MTA elnöke és az Európai Részecskefizikai Laboratórium (CERN) főigazgatója. A látványos vándorkiállításnak elsőként az ELTE, majd a debreceni Kölcsey Konferencia Központ ad otthont.

Folytatás:mta.hu

„Fizika emberközelben KFKI-60”

2011. április 14-én, csütörtökön 11 órakor került sor a Természet Világa legfrissebb különszámának bemutatására a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat I. emeleti Tanácstermében (1088 Budapest, Bródy Sándor utca 16.).

Fizikai Szemle 2011 Január – Az Einstein Teleszkóp

„Az Einstein Teleszkóp (ET) célja az, hogy Európa vezető szerepet érjen el a gravitációs hullámok észlelésére alapozott új tudományág, a gravitációshullám-csillagászat kialakításában. Ehhez új technológiák kifejlesztése szükséges, különösen a vákuumtechnika, a lézerfizika, valamint a számítástechnika és az informatika területén.”

„Az ET tizenegy lehetséges helyszínének vizsgálata után a második fordulóba a következő négy pályázat jutott: Németország (Fekete-erdő), Magyarország (Mátra), Olaszország (Szardínia) és Spanyolország (Pireneusok). A továbbjutottak nevét az MTA-n megrendezett 3. ET Nemzetközi Műhelyen, 2010. November 23-24-én hirdették ki.”

További részleteket Rácz István cikkéből ismerhetnek meg a Fizikai Szemle 2011. januári számában.